Vannak történetek, amelyek különleges melegséget hoznak a mindennapokba — nemcsak a gyerekek, de a felnőttek számára is. A Gács Mariann által megálmodott A Tündérgyógykert ilyen világ: apró csodákkal teli kert, ahol a természet titkai és az emberi lélek finom rezdülései fonódnak össze. Mariann nemcsak szerzőként, hanem illusztrátorként is életre keltette ezt a varázslatos helyet — mindezt gyermekpszichológusi tapasztalataival átszőve.
Most betekintést enged alkotói világába: mesél arról, hogyan született meg a történet, milyen szerepet játszanak a mesék a munkájában, és mi inspirálja újabb és újabb kalandok megírására.

Mi inspirált arra, hogy megírd A Tündérgyógykert c. mesekönyvet?
Eredetileg egy karácsonyi szünetben fogtam bele az egymást követő epizódok írásába a külföldön élő fiatal családtagjaim kérésére, és küldtem el azokat nekik, amint elkészültek. Emiatt fordulatos, rövid részeket szerettem volna írni, hogy a következő epizódot érdeklődéssel várják. Lassan a szereplők és az általam teremtett világ a szemem előtt kelt életre, és vezette a sorok írását az első részben. Azután hiányozni kezdtek nekünk a szereplők, és még két rész született később. Ez a három rész olvasható a könyvben.
Te készítetted az illusztrációkat. Mesélnél erről az alkotói folyamatról?
Nagyon hamar felmerült a családban, hogy illusztráljuk a meséket, mivel grafikusok is vannak köztünk. Végül az én vázlataimnál maradtunk, és a jobban sikerült képek kerültek be a könyvbe. Én az akvarell és a pasztellfestés terén képzem magam pár éve, és szabadidőmben gyakran festek. Mivel én teremtettem a szereplőket, a környezetet, az én elképzelésemet tükrözik a képek, de túlzottan nem korlátozzák az olvasók képzeletét. Hozzám közel áll az aprólékos, klasszikus mesekönyv illusztráció. Ahhoz a generációhoz tartozom, akinek a vizuális élményforrása hasonló volt. A mai napig látom magam előtt kedvenc mesekönyveim képeit.
Mennyi ideig tartott megírni és illusztrálni a könyvet? Mi volt benne a legnagyobb kihívás?
Mint említettem, abban a karácsonyi szünetben viszonylag gyorsan jöttek az ötletek, távol a hétköznapoktól. Utána csak akkor írtam, amikor hasonló fogékony állapotban voltam. A már megírt részek atmoszférája pedig kikövetelt egy hasonló megjelenítést, kibontakozást, ezért voltak várakozó időszakok. Egy év alatt formálódott könyvvé.
Melyik a kedvenc részed ebből a könyvből? Volt-e olyan, ami különösen megérintett?
A vizuálisan gazdagabban megjelenített részeket nekem is jó újra olvasnom. Például a hajnali erdő ébredésének koncertje, stb.
Van-e olyan szereplő vagy helyszín a könyvben, amit a saját életedből merítettél?
Konkrétan nincs, de biztos, hogy a számomra szimpatikus gesztusok, karakterek formálták a szereplőket, főleg a mellékszereplőket.
1984 óta dolgozol gyermekpszichológusként. Hogyan használod a meséket a munkád során?
A kisgyerekekkel való terápiás munka során elsősorban szimbolikus, ill. mesefigurákkal dolgozunk. A mese lehet általuk teremtett, közösen megalkotott és kész mesék szövege. Játékok, rajzok lehetnek a kiinduló pontok érzelmeik, élményeik kifejezéséhez, majd a mesék, történetek a feldolgozás közvetítői. A gyerekek számára ez természetes közeg. Szomorúan teszem hozzá, hogy egyre inkább csak volt. Fantáziájukat a mesék, a kultúránkban mélyen gyökerező őstudás forrását a válogatás nélkül rájuk zúduló vizuális médiaszemét drasztikusan deformálja, visszafejleszti.
Egyébként a felnőtt terápiák során is reneszánszát éli a meseterápia. Sokan egyetértünk abban, hogy pótolhatatlan szerepet játszanak a fejlődésünkben.
A könyvben megjelenő motívumok segítenek-e egy-egy konkrét érzelmi vagy viselkedési problémán?
Remélem, hogy a tündérgyógykertben elsősorban biztonságban érzik magukat a gyerekek. A főhős kislány, Lia, szüleivel csodálatos egységet alkot, aki kíváncsian, örömmel fedezi fel a természet apró foltozóinak titkos életét, miközben a nagy feladatokban a felnőttek élen járnak. Változatos, intenzív érzelmek átélésre van lehetőség. Nem volt célom, hogy tudatosan kihegyezzem egy-két területre.
A mese nem csak a mesélésről szól, hanem a mesélő és a hallgató közti kapcsolatról. Mit javasolsz a mesélőnek, hogyan meséljék a te meséidet?
A mesék világában komplexebb élményt élhetünk át más ingerek kikapcsolása mellett, ahogy mondani szokás bekuckózva. Egy-egy epizódnál meg is lehet állni, a gyerekek figyelmének terjedelmétől függően. Előfordulhat gyerekeknél, hogy kérdések merülnek fel.
Hogyan tudják a szülők a mesét beszélgetésindítónak használni érzésekről, konfliktusokról?
Amennyiben megragadta a gyermekük figyelmét, bíztassuk a véleményük, érzéseik kifejezésére. Olykor nem a leginkább várható részletek szólítják meg őket, vetnek fel bennük kérdéseket. Hadd legyenek egyedi kiemelések a részükről.
Mit mondanál a gyerekeknek, akik először veszik kézbe a könyvet?
Egy képzeletbeli utazásra hívom őket. A Tündérgyógykertbe mindig visszatérhetnek a könyv elolvasása után is képzeletben vagy rajzban.
Mit szeretnél, hogy a gyerekek és a szülők elvigyenek magukkal a történetből?
Nem kívánhatok többet, mint, hogy élményt adjon, magával ragadja, feltöltse őket a fordulatos történet. Hálás leszek, ha visszajelzést küldenek nekünk.
Milyen meséket szerettél gyerekkorodban? Van kedvenc mesehősöd?
A mondókák, klasszikus mesék hallgatása után, amikor olvasni tudtam négy mesekönyv gyűjteményemet olvastam rongyosra: Grimm meséket, Az ezeregy éjszaka meséit, Andersen meséit, Hetedhét magyar népmesét. Andersen mesekönyvében nagyon szép képek voltak. Kedvenc mesehőst nem tudnék mondani. A hangulatomtól függően választottam.
Tervezel-e folytatást, új mesekönyvet vagy más, gyerekeknek szóló kiadványt?
A Tündérgyógykert harmadik részét egyfajta megérkezésnek, lezárásnak igyekeztem írni. Mégis az utóbbi időben fel-felmerült bennem, hogy jó keret további események, kalandok megírására.
Az utóbbi időben azonban kiskamaszoknak és A Tündérgyógykerthez hasonlóan felnőtteknek is szánva új témán dolgozom. Kevéssé ismert várainkhoz kapcsolódva, történelmi fantasy műfaj írására vettem a bátorságot, életre keltve a kövekbe, szobrokba, festményekbe zárt eseményeket. A könyvben napjaink ifjú főszereplői bepillantást, találkozást, szerepvállalást élhetnek meg számomra izgalmas történelmi korszakokkal, szereplőkkel, a reneszánsz kortól indulva. Sokat kutattam, olvastam mindehhez. A címe Zorka (A reneszánsz átjáró)
Küldje el üzenetét!
Navigáció
Mesélő Találkozók
Könyveink
Kövessen Facebookon, Instagrammon, Youtubeon
Kapcsolat
Mesélő Kft.
Turba Attila – szerző
Facskó Ágnes – tulajdonos
Telefonszám mobilon egy érintéssel hívható!




