“A mai nyugati átlagember csak másodpercekig tud gondolatmentes lenni. Nem véletlenül sodródik mások irányítása, hatásai által. Nincs uralma a saját elméje felett így képtelen a boldog jelent és jövőt megvalósítani önmaga számára. Nagyon sok gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy parancsolni tudjunk az elménknek. A nyugati ember infantilis. Ami azt jelenti, hogy a gondolatait és érzelmeit a vágyak sodorják össze-vissza. Egy átlagos nyugati embernek szinte nincs semmi önuralma, ezért mindent azonnal akar. Az egész társadalmunk és életvitelünk ezt sugározza.” (172-173. o.)”